A hő hatására felszálló párából alakul ki a felhő. FEL + HŐ vagy FÖL + HŐ

Ha hagyjuk állni a zsíros tejet, akkor a tetején tejföl képződik.

TEJ + FÖL vagy TEJ + FEL

FA és FŰ. Csak a véletlen műve lenne az elnevezésbeli hasonlóság ?

FÖL-felé nő mindkét növény. Igaz, hogy a többi növény is általában a Nap felé igyekszik, de hát nem kaphatta mindegyikük úgyanazt a nevet. Az angolban az erdő és mező szavak őrzik a FEL-t: F-orest és F-ield. A F-ield egyébként megegyezik a szántó-FÖL-d-del is.

Szántó-FÖL-d (F-i-EL-d) A leg-FÖL-ső talajréteg.

Koren Roland a következő megjegyzést fűzte ehhez: "A FÖLD valóban fölfelét jelent, csakhogy nem a talajrétegre utal, hanem arra, hogy az ALVILÁG fölött van."

FI-ú, F-ér-FI és FI-óka. FEL-nő, FEL-nőtt és FENT lévő. Akárcsak a FA vagy FŰ, illetve a FEJ vagy FŐ, ami FEL-ül van.

FAL és FAL-losz.

Hogyan épül egy ház ? A kőmíves egyik téglát a másikra rakja, azaz FEL-FAL-azza. Ha sok ház épül egymás mellé, abból lesz a FAL-u.

FAL (w-ALL)

A Síva-linga, azaz FAL-losz. A nemző erő jelképe. Nem le, hanem FEL-felé áll. (Az ügyetlenebb focistára szokták mondani, hogy arra rúgja a labdát, amerre a f@sz-a áll.)

FAL-losz

Ami még FEL-felé száll, az a F-üst.

F-üst (F-ume vagy smoke)

Aki már F-őzött valamit életében, az tudja, hogy F-orrásban lévő vízzel együtt a F-őznivaló is FEL-felé tart.

F-őz és F-orr

A víz nem csak a fazékból törhet FEL, hanem a F-öld alól is. A képzet és az elnevezés is hasonlít:

F-orrás

A magasra épített erődítmény a FEL-leg-vár.

A FEL, magasra épített otthon a F-észek.

A fészek legjellemzőbb tulajdonsága a biztonság. SZÉF és SZEK-urity. Hogy került az angolba ? Valószínűleg a fordító/könyvmásoló nem tudott perfekt magyarul. Esetleg a véletlen műve ?

Akik a homokba dugják a fejüket (F-ejüket !) és képzelőerő híján képtelenek, illetve anyagilag nem érdekeltek elszakadni a nagyon gyenge fingugor rémtörténettől, azok reménytelen esetek. Az egyik fajta nem tud, a másik pedig nem akar változtatni téveszméin - beszélik ugyan a nyelvünket, de nem érzik magukat magyarnak.

Ha már szóba került a F-ing: hirtelen FEL-tör majd FEL-felé száll.

F-üggőleges, F-üggöny, F-üge, F-ogas, F-ogantyú. F-entről lefelé F-ügg, F-ogódzkodik.

F-akad. Előtör, FEL-színre jut, ki-F-akad a nedv, a rügy, a könny, a genny, stb.

F-ény. Világosság, ami F-entről jön.

FEL-ülre, a F-ejre kerül a F-átyol.

F-ent a dróton csivitel a sok F-ecske. (A F-ecskénél az F lehet, hogy inkább a F-ecsegésre utal. A F-ecsegés is FEL-színes.)

F-ed, F-edél, F-edő, F-edez, F-edélzet. Ami FEL-ül van és eltakarja, F-edi az alul lévőt.

F-egy, F-egyelem, F-egyenc. Szigorú alá-FÖL-é rendeltségi viszonyt feltételez mindegyik kifejezés. F-üggő viszony.

F-estés. Valamilyen FEL-ületre kell kenni a F-estéket.

F-odor. Nem tömötten, csak könnyűdeden, mintegy lebegő módon FEL-göngyölített valami, pl. hajfodor; fodrok a ruhán; némely növények levélfodrai; fodrokból csinált gallér.

F-itogat. Valamit különösen kérkedésből, dicsekedve mutogat. Fitogatja magát, újdonúj szép ruháját. Fitogatja aranyait. FEL-tűnési viszketegségben szenved, FEL-vág.

A FOL-t is FÖL-ülre kerül, javítás vagy paca gyanánt.

F-oly. A víz, amíg F-olyékony halmazállapotú, mindig FEL-ülről LE-FEL-é F-olyik. 

Koren Roland megjegyzése: "A FOLYÓ a F-ELSZÍNEN folyik, talán innen lehet az F betű."

Ami egyszer FEL-jut valahová, annak LE is kell jönnie.

F-ordul a kocka, a szerencse, a kerék. Egyszer FEN-t, egyszer LEN-t.

Folytatjuk ...

A hő hatására felszálló párából alakul ki a felhő. FEL + HŐ vagy FÖL + HŐ

Ha hagyjuk állni a zsíros tejet, akkor a tetején tejföl képződik.

TEJ + FÖL vagy TEJ + FEL

FA és FŰ. Csak a véletlen műve lenne az elnevezésbeli hasonlóság ?

FÖL-felé nő mindkét növény. Igaz, hogy a többi növény is általában a Nap felé igyekszik, de hát nem kaphatta mindegyikük úgyanazt a nevet. Az angolban az erdő és mező szavak őrzik a FEL-t: F-orest és F-ield. A F-ield egyébként megegyezik a szántó-FÖL-d-del is.

Szántó-FÖL-d (F-i-EL-d) A leg-FÖL-ső talajréteg.

FI-ú, F-ér-FI és FI-óka. FEL-nő, FEL-nőtt és FENT lévő. Akárcsak a FA vagy FŰ, illetve a FEJ vagy FŐ, ami FEL-ül van.

FAL és FAL-losz.

Hogyan épül egy ház ? A kőmíves egyik téglát a másikra rakja, azaz FEL-FAL-azza. Ha sok ház épül egymás mellé, abból lesz a FAL-u.

FAL (w-ALL)

A Síva-linga, azaz FAL-losz. A nemző erő jelképe. Nem le, hanem FEL-felé áll. (Az ügyetlenebb focistára szokták mondani, hogy arra rúgja a labdát, amerre a f@sz-a áll.)

FAL-losz

Ami még FEL-felé száll, az a F-üst.

F-üst (F-ume vagy smoke)

Aki már F-őzött valamit életében, az tudja, hogy F-orrásban lévő vízzel együtt a F-őznivaló is FEL-felé tart.

F-őz és F-orr

A víz nem csak a fazékból törhet FEL, hanem a F-öld alól is. A képzet és az elnevezés is hasonlít:

F-orrás

A magasra épített erődítmény a FEL-leg-vár.

A FEL, magasra épített otthon a F-észek.

A fészek legjellemzőbb tulajdonsága a biztonság. SZÉF és SZEK-urity. Hogy került az angolba ? Valószínűleg a fordító/könyvmásoló nem tudott perfekt magyarul. Esetleg a véletlen műve ?

Akik a homokba dugják a fejüket (F-ejüket !) és képzelőerő híján képtelenek, illetve anyagilag nem érdekeltek elszakadni a nagyon gyenge fingugor rémtörténettől, azok reménytelen esetek. Az egyik fajta nem tud, a másik pedig nem akar változtatni téveszméin - beszélik ugyan a nyelvünket, de nem érzik magukat magyarnak.

Ha már szóba került a F-ing: hirtelen FEL-tör majd FEL-felé száll.

F-üggőleges, F-üggöny, F-üge, F-ogas, F-ogantyú. F-entről lefelé F-ügg, F-ogódzkodik.

F-akad. Előtör, FEL-színre jut, ki-F-akad a nedv, a rügy, a könny, a genny, stb.

F-ény. Világosság, ami F-entről jön.

FEL-ülre, a F-ejre kerül a F-átyol.

F-ent a dróton csivitel a sok F-ecske. A F-ecskénél az F lehet, hogy inkább a F-ecsegésre utal.

F-ed, F-edél, F-edő, F-edez, F-edélzet. Ami FEL-ül van és eltakarja, F-edi az alul lévőt.

F-egy, F-egyelem, F-egyenc. Szigorú alá-FÖL-é rendeltségi viszonyt feltételez mindegyik kifejezés. F-üggő viszony.

F-estés. Valamilyen FEL-ületre kell kenni a F-estéket.

F-itogat. Valamit különösen kérkedésből, dicsekedve mutogat. Fitogatja magát, újdonúj szép ruháját. Fitogatja aranyait. FEL-tűnési viszketegségben szenved, FEL-vág.

F-odor. Nem tömötten, csak könnyűdeden, mintegy lebegő módon göngyölített valami, pl. hajfodor; fodrok az üngön; némely növények levélfodrai; fodrokból csinált gallér. (Cz-F)

A FOL-t is FÖL-ülre kerül, javítás vagy paca gyanánt.

Folytatjuk ...

Aki olvasta az eddigi bejegyzéseket, az nem lepődik meg azon, hogy miért KER-ek ez a két popsi:

Az emberi test némely része a KÖR, KÖR-be, GÖR-be, KÖR-bülő, GÖR-bülő alakjáról kapta a nevét.

Ha megölelünk valakit, akkor azt át-KAR-oljuk:

A KÖR-öm is KÖR alakú:

Ha megnő a KÖR-öm, fegyverként is használható.

KAR-om:

Az ORr is sokféleképpen GÖR-bülhet. Lehet KAR-valy, pisze, fitos, stb.

A magyar nyelvben a szív a működéséről kapta a nevét: be-szív-ja a vért. Egyéb népek az alakjáról nevezték el, a KÖR-t véve alapul. Latinul cor (KOR), görögül KAR-dia, francőzis coeur (KÖR), spanyol corazón (KOR-ászón), stb.

Legfőbb szervünk feladata a vér KER-ingetése (CIR-culation), KÖRbe-KÖRbe, amíg csak lehet:

A véren kívül KER-ing (OR-bit, GYR-ate, CIR-cle round) a Föld is:

A KER-ecsen sólyom is KER-ing a levegőben:

A fazekas termékeket másképpen KER-ámiának (CER-amics) nevezzük, nem véletlenül. A munka során a KOR-ong KÖR-be forog:

... és elkészül mondjuk egy KOR-só:

Más mesterek is használnak KÖR alakú szerkezeteket, pl. a fonálkészítő a ROK-kát:

A KÁR-toló gépezete egy-KOR:

s egy kicsit később:

Egy KÖ-szö-R-ű, a KER-ek kővel:

Most már az is világos, hogy az angol car (KÁR) a magyar KÖR-ből, azaz KEREK szóból származik.

KER-ék (TIRE):

sze-KÉR (CARt, ChARiot):

KOR-mány KER-ék:

A legfényesebb KOR-ong:

A magyarság KÁR-pát-medencei őshonosságának egyik bizonyítéka, a tatárlakai KOR-ong:

A KÖR a KER-eszttel jelképezi a négy égtájat, a természet KÖR-forgását, az időtlen időt, magát a világmindenséget:

A szent KOR-ona kapocs ég és föld között, a legfőbb hatalom jelképe:

... amit a KIR-ály viselt:

Jól látható az összefüggés a KRI-sztus, KOR-pusz, KER-esztény, rex (REK-sz) szavak között. Mindegyik a magyar KÖR-ből származik !

Az önmagukba visszatérő és újra kezdődő folyamatokat is a KÖR képével kapcsoljuk össze.

A természet KÖR-forgása:

A tengeri ÁR-amlatok és a szelek KÖR-forgása (GYR-e):

Egy áram-KÖR (CIR-cuit):

Ami KER-ingő, GÖR-dulő, GUR-uló, pÖRGő, fORGó, s hasonló mozgást végez vagy aminek az alakja KÖR-bül, GÖR-bül, annak az elnevezésében valamilyen formában mindig megtaláljuk a KÖR vagy GÖR képét.

A KOR-csolyázók KÖR-ben haladnak a jégen és a bátrabbak nyakate-KER-t mutatványokat hajtanak végre:

A GÖR-KOR-izók kis KER-ekeken GUR-ulnak:

A KER-ékpárosnak is szüksége van a KER-ékre:

Egy szelet KAR-aj formájában és nevében is nagyon hasonlít egy KAR-éj KE-nyé-R-hez:

KAR-éj:

KAR-ám és KER-ítés. Mindkettővel KÖR-be KER-ítünk, védünk valamit.

KER-ítés:

Vannak, akik nem lovak KER-ítésével foglalkoznak, pl. a KER-ítők:

Ezek nagy többségéből előbb-utóbb KÖR-özött személy lesz, s akkor indul a KER-esés (sEaRC):

... vagy a KER-getés:

Ha szerencséje van a KÁR-tevőnek, megússza egy kis KOR-bácsolással:

esetleg hu-ROK-ba kerül a feje:

vagy lecsapják egy KAR-ddal:

Ub-ORK-a KAR-ika egy KAR-ikás szemen:

Nem csak a szem lehet KAR-ikás, hanem az ost-OR is:

KAR-ima, angolul brim:

Angolul a rim:

KAR-fa, KAR-zat és KAR-ének vagy KÓR-us:

Ami KÖR-bevesz, az a KÖR-nyezet:

... vagy a KÉR-eg (bARK):

agy-KÉR-eg (COR-tex):

föld-KÉR-eg (CRUst):

A mag-zatot és a mag-ot is bu-ROK védi:

Óvja a Naptól, a széltől, s főleg a fertőzésektől, a KÓR-okozóktól, melyek KÖR-éből jobb kimaradni:

KÖR-bevesz a KOR (kő-KOR, vas-KOR, műanyag-KOR) is, melyben élünk és mi magunk is KOR-osodunk (ÖR-EG-szünk):

Nem csak a KIR-álynak van KOR-onája, hanem a fának is, azzal a különbséggel, hogy a fáé évről-évre nagyobb lesz:

A fánál kisebb, de az alakjában és a nevében is benne van a KÖR = bo-KOR (bush):

A Ká-t módosítsuk Gé-re. A BOK-ból így BOG lesz. Angolul BUG, mi pedig azt mondjuk, hogy BOGÁR:

Gép-bogár:

Folytatjuk ...

El sem hinné az ember, hogy Messi a kapusposzton is képes bravúros megmozdulásokra, ha Puyol nem fotózta volna le a Barcelona egyik 2013-as edzésén:

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi köze van Messinek a magyar nyelvhez ? Valószínűleg semmi, azon kívül, hogy a labda után vetődve eléggé megNYÚLt a levegőben, de ez most elég ahhoz, hogy ő legyen a kezdőképen a NYULas-NYELős-NYÁLas blogbejegyzésben.

NYÚL:

Figyeljük a második nyulat ! Elképesztően megnyúlik a teste futás közben, s ezért hívjuk őt NYÚLnak, nem pedig Leónak.

A nyulak NYÚJTás nélkül is igen fürgék, de aki nem a mezőn él, nem árt, ha alaposan bemelegít futás előtt:

Az emberek, ha önszántukból kapaszkodnak fel a NYÚJTÓra, akkor nagyon szép gyakorlatokat mutatnak be:

Aki nem magától függeszkedik fejjel lefelé kinyújtva, azzal előfordulhat, hogy megNYÚZzák:

A kevésbé sportos alkatúak beérik egy kis kényelmes NYÚJTÓZkodással is:

Aki el akar érni valamit, az NYÚL érte:

Na nem elég hosszú a keze valakinek és nem szeretne leguggolni, hogy kihúzza a gazt, akkor jól jön egy NYÉL, hogy ne kelljen leNYÚLni:

A NYÍL is a nyúlásból, nyurgaságából kapta a nevét. A vessző nem más, mint egy NYÉL, amire hegy és tollak vannak erősítve:

Figyeljük meg, mennyire megNYÚLik a felajzott íj:

NYÚJTani sok mindent lehet, pl. tésztát is:

A NYELVét is mindenki ki tudja NYÚJTani:

A NYELVvel lehet fagyit NYALni:

vagy takNYot:

A NYELéshez szükségünk van a NYÁLra, ami nem mindig befelé folyik:

... sőt, van még néhány folyékony tartalom, ami tartalmazza a nyálkás, nyúlós eNY-t, de most nem sorolom mindet, kerülendő a sok(k)hatást.

NYÁLKA:

takoNY:

háNYás:

Az anatómia után jöjjön egy kis földrajz. NYÚLVÁNY vagy földNYELV:

A NYÁLat fordítsuk meg, s lesz belőle LÁNY:

Azért LÁNY, mert gyorsan megNYÚLik, s ha nem táplálják túl és eleget mozog, akkor NYUrga marad addig, míg meg nem asszonyosodik. Tájszólással megNYŐ, azaz NŐ.

A LÁNY NYÚLik, NYŐ, NÖVekszik, a NÖVény pedig hajt és NYÍLik, úgy lesz egyre nagyobb:

A leáNY természetes párja a legéNY:

De NYÚLik a kéméNY és a toroNY is, ezt jelzi bennük az eNY:

(Érdekesség, hogy az angol NYELV nem vett át tőlünk túl sok eNY-es szót. Kivétel a KÉMÉNY, ami szinte teljesen megegyezik a magyarral: CHIMNEY - persze szokás szerint összekeverték a betűket, mint pl. a TORony szóban is, s lett TOweR, vagy a TORTÁ-ból lett sTRATA.)

Ami NYÚLik, az nem mindig kézzel fogható, s ez most nem a NYÚL, hanem az árNYék, eNY-el a közepén:

Van, amit viszont pont azért NYÚJTanak, hogy megfogják. Ilyen a sodroNY:

Van, amit azért NYÚJTanak, hogy megegyék. Pl. a lepéNY:

Vannak, akik azért NYÚJTanak, hogy hosszúra NYÚJThassák a hatalmukat:

Miért szerepel az araNY-ban az eNY ?

Tudta ön, hogy 1 uncia (31,1 g) aranyat szakadás nélkül 56 km hosszú szállá lehet NYÚJTani ?

Egy 1906-ban megjelent magyar nyelvű ásványtankönyv szerint "egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni". (Forrás: http://www.aranypiac.hu/tudastar/tudnivalok-a-nemesfemekrl/az-arany-tulajdonsagai)

Mondjuk egy NYALka huszárt:

Azt gondolom, hogy ennyi nyalás, nyelés, nyúlás és nyílás elég lesz annak belátásához, hogy a magyar nyelv nem egy szedett-vedett, toldozott-foltozott tákolmány, hanem egy felsőfokon megalkotott, csodálatos mestermű, a legpompásabb ajándék, amit őseink hagytak ránk. Becsüljük meg ezt az örökséget és élvezzük áldását, amíg lehet !

Mi köze a SORozatoknak a SZERtartásokhoz, azon túl, hogy manapság a Tévéistent imádják a hívek ?

SORozat=SERies:

SZERtartás=CERemony:

Mindkét szavunk a KÖRből származik. A SORozat (SERies) RÉSZei egymást követik. Ha vége az évadnak, akkor szomorúak leszünk, de izgatottan várjuk a következő részeket, az újabb KÖRt.

A SZERtartás (CERemony) úgy kapcsolódik a KÖRhöz, ahogy a RÉSZtvevők szabályos elhelyezkedése a középpont, a lobogó tűz körül is ilyen alakzatot mutat.

Aztán fura, kezdetben KÖR alaprajzú épületeket emeltek az oltár fölé - ezt őrzik a német KIRche és az angol ChURch és CERemony szavak, melyek természetesen a magyar KÖR szóból származnak, úgy, mint a latin CIRcus, a francia COeuR, az angol CROss, a német CURbel, az olasz CURve, és még hosszan SORolhatnám, de ezt majd máskor taglaljuk.

A SZERtartás pedig úgy kapcsolódik a SORozat szóhoz, hogy szabályos időközönként az emberek újra és újra megismétlik a rituálékat: ünnepelnek, emlékeznek, házasodnak, keresztelnek, temetnek - szépen SORban. Aztán kezdődik elölről: mindnyájan a legnagyobb ünnep, az élet körforgásában veszünk részt - de sajnos a magát modernnek nevező ember sokSZOR nem érti ennek a csodának a lényegét, mert minden kapcsolata megszakadt a természettel és az ősök szellemével.

Nem csak egy SZERtartásnak vannak RÉSZtvevői, azaz SZEReplői, hanem mondjuk egy művészi produkciónak is. A RÉSZtvevők alakítása adja a KERek egészet, az előadást, a filmet, a koncertet, stb. Ők az alkotás RÉSZei és RÉSZesei is egyben.

SZERepel=PERform:

vagy: SZERepel=have a PARt:

Amíg csak gondolat szintjén van meg, hogy mit SZERetne létrehozni, akkor egy TERv alapján el kell kezdenie a SZERvezőnek a SZERvezést=ORganize:

A SZERvezés végeredménye lehet egy SZERv vagy SZERvezet=ORganization is:

Bizonyos vélemények szerint a TERemtő SZERvezésében a legjobban sikerült mű az emberi SZERvezet, amely szintén különböző RÉSZekből, azaz SZERvekből áll össze:

De mit ér a test lélek nélkül ? SZERencsére érzelmekkel is megáldotta az élőlényeket a TERemtő. Ha két egyed (RÉSZ) erős vonzalmat érez egymás iránt, akkor a SZERelemben vagy SZERetetben gyönyörködhetünk:

Nem csak a SZERetetben, hanem a fájdalomban is osztozunk, ha együtt érzünk valakivel.

RÉSZvét:

A világon minden dolog, élő és élettelen, a tér és az idő, a gondolat és a tett, a múlt és a jövő - tehát minden RÉSZekből áll össze és így alkotja a mindenséget, a KEREK EGÉSZet. RÉSZ és EGÉSZ SZERvesen összefügg a TERemtéstől az elmúlásig, hogy aztán újra keletkezzen valami új formában.

Mi a legkisebb RÉSZ ? Ki tudja ?

RÉSZecske:

Ezek már egy kicsit nagyobb darabok:

RESZelék:

A RESZeléshez szükséges egy RESZelő=RASp is:

Érdekesség, hogy erre a SZERszámra az angolon kívül mi is használjuk a RÁSP(oly) kifejezést.

Remélem, hogy ennyi képnézegetés elég volt ahhoz, hogy már ne dőljön be mindenki a "tudományos" félrevezetők ostobaságainak, mondjuk hogy a reszelő szavunkat a latinból, a reszel szót a szlávból, a részecskét a törökből vettük át, a szerszám pedig ismeretlen eredetű.

SZERszám, amivel összeSZEReljük a RÉSZeket:

Van, amely RÉSZeket nem lehet összerakni, csak szétszedni.

alkatRÉSZ:

a ló RÉSZei:

a fa RÉSZei:

a KÖR RÉSZei:

Ha nagyon SŰRűn helyezkednek el a RÉSZek, akkor ilyen a látvány:

SŰRű köd:

SŰRű erdő:

SŰRű leves:

Ha meg SZERetnénk SZŰRni a RÉSZeket, akkor kell egy SZŰRő:

Ha megsokSZORozzuk a RÉSZeket, akkor lesz egy SORunk:

Ha megSZORozzuk a RÉSZeket egymással, lesz egy SZORzótáblánk:

képkockák SORozata:

gyöngySOR:

SORtűz:

SZIRom:

Ha valaki kitartóan, állhatatosan, sokSZOR megcsinálja, amit kell, arra azt mondjuk, hogy

SZORgalmas:

Most már azt is tudjuk, hogy a bundára mért mondjuk, hogy

SZŐRzet:

Folytatjuk ...

Ez a gyönyörű fa egy szép kezdőkép. A virágzás után TERemőre fordul ez a csoda - negyven fajta gyümölcs fog rajta roskadozni.

A második részt ott fejeztük be, hogy darabokra TÖRt a tükör, s TÖRmelék lett belőle. De nem csak a tükröt lehet összetörni, hanem a tésztát is, s abból lesz a

TARhonya:

Ehhez rendkívül hasonlít az apró szemű lövedék, a

söRÉT látványa:

vagy a TÚRó képe:

De rá lehet húzni erre a kaptafára a vakondTÚRást is:

TARhonya - söRÉT - TÚRó - vakondTÚRás. Mindegyik mást jelent, más a rendeltetése, más az anyaga, a színe, a szaga, stb. De egy valami közös bennük: a szavak alap érteményét meghatározó kép, ami az apró részekből összeálló egészet ábrázolja. Kimondva és leírva pedig közös a szavak gyökében szereplő T és R mássalhangzó. De ez nem csak erre a négy szóra vonatkozik, hanem mindegyikre, aminek hasonló a gyöke.

TERvezni, TERemteni, TERmelni, TERmet/TORnácot építeni, TERebélyesedni, TÁRsulni, TERelni – mindegyik folyamatnak egy a lényege: a részekből létrehozni az egészet. Az EGYeseket EGYesíteni.

TERemtés = cREaTion:

A hét minden napjára jut egy kis tennivaló, s ha összeállt a mű, indulhat a gépezet.

Lehet TERelgetni a nyájat:

Ha valakinek nem elég a lelki táplálék, az kieszelhet egy

üzleti TERvet:

Vagy egy jó kis stratégiát az ellenfél legyőzésére.

TERv = sTRATegy:

Ha már sok volt a stresszből, lehet egy kicsit lazulni. TERvezzünk egy

TÚRát = TOUR:

Ha odaadó TERmészetű útiTÁRsat választunk, akkor TERmékeny is lehet a kirándulás.

A magból lesz a TERmés, s a TERmésből újra a mag. Kettejük között ott a növény, ami szépen elkezd növekedni, TERemni és

TERebélyesedni:

TERebélyes lehet egy fa, egy ruha, egy mondóka, de egy ülep is.

A fa TÖRzsének és a káposzta TORzsának a keresztmetszeti képe is meglepően egybevág:

A TERem és a TORnác is hasonlóképpen keletkezik, mint a növények TERmése. A TERemtő, aki épületnél általában a kőmíves, egyik téglát a másikra rakva épít TERmet, TORnácot, TORnyot, stb.

TERem:

TORnác:

Ha emberek állnak össze egy közös cél érdekében, akkor létrejön egy

TÁRsulás = corpoRATion

Hasonló a TÁRsulat is, aminek van egy műsorTÁRa = reperTORy:

TARka és TARja:

TARja:

TARéj és TÁR:

TORzsa és TORok:

TORok = TROath

TOR = ThORax:

TERmesz = TERmites:

TORna = TRAining:

TÚR = ROOT:

TÁRcsa:

TÁRgy (régen a céltáblát neveztük így):

TARack:

TÁRkony = TARragon:

Egyelőre ennyit a T-R-es gyökökről.

Aki lemaradt az első két részről:

http://magyarnyelvazosnyelv.blog.hu/2015/12/03/mi_koze_a_tortanak_a_toronyhoz

http://magyarnyelvazosnyelv.blog.hu/2015/12/04/a_terpesz_es_a_torok

Folytassuk hát az első bejegyzést egy kis TORnával. Aki tudja, csinálja utána !

TERpesz:

Elsőre lehet, hogy nem fog menni. Fontos az alapos bemelegítés, nehogy úgy járjon valaki, mint ez a malac, ami

összeTÖRt:

További érdekes hasonlóságok következnek.

TARol:

TARol a golyó és a földrengés is. A bábu és az ember is eldől, az épület összedől.

TAR megfordítva RAT.

aRATás = hARvesT:

Amikor a kaszás leTARolja a gabonát, csak a TARló marad.

A TERmés pedig a magTÁRolóba kerül.

TERmés = haRvEsT/crop:

Egy másik növény TERmése:

Ez pedig az emberi hülyeség TERmése, a TORlódás:

Páran felmorzsolódnak agyilag - mire hazaérnek, már indulhatnak is vissza. Az idegesebb típusnál nem a gabona kerül a TÁRolóba, hanem a golyó:

Aki pedig nem elég TÜRelmes,

az nehezen TŰRi az ismétlődő, kényszerű dolgokat. Pl. egy TORtúra során előbb megTÖRik annál, mint akinek nagyobb a TŰRőképessége.

Ha elszakad a cérna, nem szívesen szembesül a valósággal, esetenként

TÖR-zúz:

Az üveg részekre törik és a szilánk szétszóródik, mint

TÖRmelék:

A harmadik részben bemutatjuk a TARhonyát és TÁRsait.

Az eddigiek összefoglalása:

1. Mindegy, hogy tárgyról, élőlényről vagy fogalomról beszélünk, a lényeg a képben rejlik. Ha olvassuk vagy halljuk a szót, megjelenik az agyunkban a látvány.

2. Mindegyik TÁRgyalt szó gyökében kettő mássalhangzó szerepel, a T és az R.

3. A T általában a tér- és/vagy időbeli távolságot, kiterjedést jelzi, az R pedig az adott képzet alkotórészeit.

4. Úgy árnyaljuk és változtatjuk az azonos tőről fakadó szavak jelentését, hogy a két mássalhangzó közé más-más magánhangzót illesztünk, továbbá eltérő módon folytatjuk a gyökök ragozását. TAR-TÁR-TER-TÉR-TIR-TOR-TÖR-TUR-TÚR-TÜR-TŰR

5. Sokszor visszafelé is olvashatjuk a gyököket, s a szó érteménye úgyanaz marad. Pl. TÉR-RÉT

 Aki még nem olvasta az első bejegyzést, kattintson ide !

Lássunk egy tortát:

Aztán egy tornyot:

Miben különböznek ? Sok mindenben. Pl. a tornyon nincs csokimáz. De most nem is a különbségeket kell figyelni, hanem a hasonlóságot. Amit a képen látunk: egyik emelet a másikra épül.

Ja, és mindkét szó így kezdődik:

TOR

Ez vajon véletlen ? Van, aki szerint igen. De ha folytatjuk a képnézegetést, újra rá kell döbbenünk, hogy a véletlennek oly csekély a valószínűsége a hálivúdon kívüli világban, hogy egyelőre el is felejthetjük ezt a kategóriát.

Újabb két TOR és két kép.

TORna:

TORtúra:

Mi történik a képeken ? A TORna gyakorlat elemei szép sorban követik egymást, pontosan úgy, ahogy a TORtúrán a kínzás mozzanatai. Mondhatjuk úgy is, hogy a különböző fázisok egymásra épülnek, akárcsak egy TORta vagy egy TORony emeletei.

Apropó TORténet, vagyis TÖRténet:

De ha már itt vagyunk, jöhet egy kis TÖRténelem is:

Hasonlít ? Igen. Egymást követő események, egymásra épülő elemek. TORta – TORna – TÖRténet - TÖRténelem.

Itt pedig tehetünk egy kis kiTÉRőt, ami nem is TÉR el nagyon a TÁRgytól.

Varga Csaba felfedezte, illetve mások mellett újra felfedezte, hogy a MAGYAR NYELV MAGA AZ ŐSNYELV, és ezt sikeresen bizonyította is. Erre kiváló módszer a nyelvek összehasonlítása, mert egyértelmű, kézzelfogható (vagy inkább szájba rágható) leletekkel szolgál a jó érzésű emberek mellett a hitetlenkedők, a súlyos értelmi fogyatékosoknál szerencsésebbek és a magyarul jól beszélő idegenszívűek számára is.

Bármily meglepően is hangzik, de a magyar nyelv egyik legközelebbi leány nyelve az angol. Ezt most nem taglaljuk részletesen, csupán néhol feltüntetjük a TÁRgyalt szavak angol megfelelőjét is, kiemelve a hasonlóságot, mint pl.

TÖRténelem = hisTORy

TÖRténet = sTORy

TORTa = TART

TORony = TOweR

TOR (rovaré) = ThORax

TÖRvény = TORach

TÚRa = ToUR

stb.

Aki jobban el szeretne merülni a témában, annak jó szívvel ajánlom Varga Csaba könyveit.

Az pedig még meglepőbben hangzik egyesek fülének, hogy a MAGYAR NYELV MAGA AZ ŐSNYELV. Azért említettem fent az idegenszívűeket, mert leküzdhetetlen vágy hajtja őket, hogy ez ne így legyen. De rossz hírem van a számukra, mert ezen már nem lehet változtatni. Ez egy amolyan kőbe vésett dolog. A képek a magyar szavakban.

Folytassuk a képzeletbeli agytornát.

TARtalom:

Igen, most már jól látjuk az összefüggést a fenti képekkel. A TARtalomjegyzékben olvashatjuk a könyv egymást követő, egymásra épülő részeit, a TÖRténet vázát.

TÖRvény = TORach

A TÖRvény is összeTARtozó részekből áll, szakaszok és bekezdések követik egymást.

TÁRoló = sTORage:

A TÁRoló felTORnyozva TARtalmazza a különféle TÁRgyakat.

TÁRgyalás (bírósági) = TRiAl court:

A bírósági TÁRgyalás úgyanúgy részekre osztott, mint egy TÖRténet vagy TORna gyakorlat.

Az eddigi példákból a következő megállapításokra juthatunk:

1. Mindegy, hogy tárgyról, élőlényről vagy fogalomról beszélünk, a lényeg a képben rejlik. Ha olvassuk vagy halljuk a szót, megjelenik az agyunkban a látvány.

2. Mindegyik TÁRgyalt szó gyökében kettő mássalhangzó szerepel, a T és az R.

3. A T általában a tér- és/vagy időbeli távolságot, kiterjedést jelzi, az R pedig az adott képzet alkotórészeit.

4. Úgy árnyaljuk és változtatjuk az azonos tőről fakadó szavak jelentését, hogy a két mássalhangzó közé más-más magánhangzót illesztünk, továbbá eltérő módon folytatjuk a gyökök ragozását. TAR-TÁR-TER-TÉR-TIR-TOR-TÖR-TUR-TÚR-TÜR-TŰR

5. Sokszor visszafelé is olvashatjuk a gyököket, s a szó érteménye úgyanaz marad. Pl. TÉR-RÉT

RÉTes = sTRUdel:

RÉTegelt lemez = sTRATa wood:

Mondhatnánk erre is, hogy TORTA, ahogy az összekuszált angol keverte a hangokat, s lett belőle sTRATa.

föld RÉTeg = sTRATa:

Folytassuk a sort egy kis TORnával. Aki tudja, csinálja utána !

TERpesz:

Elsőre lehet, hogy nem fog menni. Fontos az alapos bemelegítés, nehogy úgy járjon valaki, mint ez a malac, ami

összeTÖRt:

További érdekes hasonlóságok következnek.

TARol:

TARol a golyó és a földrengés is. A bábu és az ember is eldől, az épület összedől.

TAR megfordítva RAT.

aRATás = hARvesT:

Amikor a kaszás leTARolja a gabonát, csak a TARló marad.

A TERmés pedig a magTÁRolóba kerül.

TERmés = haRvEsT/crop:

Egy másik növény TERmése:

Ez pedig az emberi hülyeség TERmése, a TORlódás:

Páran felmorzsolódnak agyilag - mire hazaérnek, már indulhatnak is vissza. Az idegesebb típusnál nem a gabona kerül a TÁRolóba, hanem a golyó:

Aki pedig nem elég TÜRelmes,

az nehezen TŰRi az ismétlődő, kényszerű dolgokat. Pl. egy TORtúra során előbb megTÖRik annál, mint akinek nagyobb a TŰRőképessége.

Ha elszakad a cérna, nem szívesen szembesül a valósággal, esetenként

TÖR-zúz:

Az üveg részekre törik és a szilánk szétszóródik, mint

TÖRmelék:

De nem csak a tükröt lehet összetörni, hanem a tésztát is, s abból lesz a

TARhonya:

Ehhez rendkívül hasonlít az apró szemű lövedék, a

söRÉT látványa:

vagy a TÚRó képe:

De rá lehet húzni erre a kaptafára a vakondTÚRást is:

TARhonya - söRÉT - TÚRó - vakondTÚRás. Mindegyik mást jelent, más a rendeltetése, más az anyaga, a színe, a szaga, stb. De egy valami közös bennük: a szavak alap érteményét meghatározó kép, ami az apró részekből összeálló egészet ábrázolja. Kimondva és leírva pedig közös a szavak gyökében szereplő T és R mássalhangzó. De ez nem csak erre a négy szóra vonatkozik, hanem mindegyikre, aminek hasonló a gyöke.

TERvezni, TERemteni, TERmelni, TERmet/TORnácot építeni, TERebélyesedni, TÁRsulni, TERelni – mindegyik folyamatnak egy a lényege: a részekből létrehozni az egészet. Az EGYeseket EGYesíteni.

TERemtés = cREaTion:

A hét minden napjára jut egy kis tennivaló, s ha összeállt a mű, indulhat a gépezet.

Lehet TERelgetni a nyájat: 

Ha valakinek nem elég a lelki táplálék, az kieszelhet egy

üzleti TERvet:

Vagy egy jó kis stratégiát az ellenfél legyőzésére.

TERv = sTRATegy: 

Ha már sok volt a stresszből, lehet egy kicsit lazulni. TERvezzünk egy 

TÚRát = TOUR: 

Ha odaadó TERmészetű útiTÁRsat választunk, akkor TERmékeny is lehet a kirándulás.

A magból lesz a TERmés, s a TERmésből újra a mag. Kettejük között ott a növény, ami szépen elkezd növekedni, TERemni és

TERebélyesedni: 

TERebélyes lehet egy fa, egy ruha, egy mondóka, de egy ülep is.

A fa TÖRzsének és a káposzta TORzsának a keresztmetszeti képe is meglepően egybevág:

A TERem és a TORnác is hasonlóképpen keletkezik, mint a növények TERmése. A TERemtő, aki épületnél általában a kőmíves, egyik téglát a másikra rakva épít TERmet, TORnácot, TORnyot, stb.

TERem:

TORnác:

Ha emberek állnak össze egy közös cél érdekében, akkor létrejön egy

TÁRsulás = corpoRATion

Hasonló a TÁRsulat is, aminek van egy műsorTÁRa = reperTORy:

TARka és TARja:

TARja:

TARéj és TÁR:

TORzsa és TORok:

TORok = TROath

TOR = ThORax:

TERmesz = TERmites:

TORna = TRAining:

TÚR = ROOT:

TÁRcsa:

TÁRgy (régen a céltáblát neveztük így):

TARack:

TÁRkony = TARragon:

Egyelőre ennyit a T-R-es gyökökről.